A Természetvédelmi Hatóság felhívta a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron megyei Szövetsége figyelmét, hogy a természetvédelmi területeken való horgászat természetvédelmi engedély köteles tevékenység, ezért a Szövetség engedélykérelmet adott be a hatósághoz.
Szövetségünk megkapta az engedélyt – az abban szereplő korlátozásokkal, feltételekkel – a Szigetközi ágrendszerben való horgászatra.
A horgászoknak nincs más dolguk, mint hogy elolvassák, megismerjék az engedélyt és természetesen betartsák az abban foglaltakat.
Kérjük a megértést és a szabálykövető magatartást!
A töltéskorona használati rendjét itt olvashatják: Töltéskorona használati rendje – Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (eduvizig.hu)
A töltésközlekedési engedély online értékesítése pedig itt elérhető: Online Töltéshasználati engedély értékesítés (edutoltes.hu)
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) meghozta az alábbi
HATÁROZATOT
I.
A Kormányhivatal a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Vármegyei Szövetsége (9021 Győr,
Bajcsy Zsilinszky út 13., a továbbiakban: Horgász Szövetség) képviseletében Ivancsóné Dr. Horváth
Zsuzsanna ügyvezető elnök kérelmére a Szigetközi ágrendszerben, valamint a Duna mentén és a
Hanság-főcsatornán, továbbá a Rábán és as Rábcán, természetvédelmi oltalom alatt álló területeken,
- december 31-ig a horgászati tevékenység végzését feltételekkel
engedélyezi.
II.
A horgászati tevékenység az alábbi feltételek betartásával végezhető:
1.) Amennyiben a jelen engedély érvényességi idején belül bármely terület esetében olyan változás
következik be, olyan új tény, körülmény merül fel, mely miatt a horgászati és a horgászattal együtt járó
tevékenység korlátozása, felfüggesztése, megtiltása válna indokolttá, úgy arról a Kormányhivatal értesíti
a Horgász Szövetséget, melyről a Horgász Szövetség köteles értesíteni a tagjait. A továbbiakban a
horgászat és a közlekedés az értesítésnek megfelelően történhet majd.
2.) A 2015. évben a Horgász Szövetség, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., a Fertő-Hanság Nemzeti Park
Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésében elkészített HTVP
rendszerelemek térképen jelölt horgászati bejárók a jövőben is használhatók, gépjárművel közlekedni
csak az ezen a térképen jelölt utakon lehet.
3.) A Rábca folyó esetében a horgászat és a közlekedés a jelen határozat mellékletét képező térképek
és a helyszínen a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által kihelyezett táblák szerint történhet
annak betartásával, hogy a depóniákon közlekedni csak gyalogosan, kerékpárral, motorral és
segédmotoros kerékpárral lehet.
4.) A horgászati kíméleti területeken tilos a horgászat.
5.) A 2021. február 4-én a szigetközi vízi turizmusra aktualizált (jelenleg is érvényes) 2021 májusában az
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által kiadott térképen jelölt térbeli és időbeli korlátozásokat az
alábbiak szerint a horgászati tevékenység gyakorlása során is be kell tartani:
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
Természetvédelmi Osztály
9022 Győr, Czuczor Gergely u. 18–24. – Telefon: +36 (96) 896-151 – Fax: +36 (96) 795-605
E-mail: termeszetvedelem@gyor.gov.hu , -KRID: 543186751, – Honlap: www.kormanyhivatalok.hu
- A sárga színnel jelölt területek igénybe vétele kizárólag horgászati célból időbeli korlátozás nélkül
lehetséges. - A piros színnel jelölt területek közül az alábbiakra a belépés egész évben tilos, sem partról, sem vízről horgászni nem lehet:
Öregszigeti tó, Erdei ágak, Újszigeti tó, Pókmacskási tó, Öntési tó, ezekre a kérelem sem terjedt ki. - A dunaremetei Pap tó esetében a nádas legfeljebb 5 m-re közelíthető meg.
- A térképen a többi piros színnel jelölt terület esetében partról történő horgászat egész évben
lehetséges. - A térképen piros színnel jelölt területek közül csónakos horgászat is lehetséges:
Malomecsedési ág, Laci-szigeti ág, Alsó-Bős-Bagaméri ág, Fanosi-csatorna, Lábányi csatorna, valamint a Pulai-ágon a Ruszki-híd felett 200 m hosszan. - Csónakos horgászat 10 LE-t meg nem haladó motorral meghajtott csónakból lehetséges.
- A nem jelölt területek a horgászat szempontjából nem esnek korlátozás alá.
6.) Új horgászhely csak és kizárólag a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság illetékes munkatársával
(https://www.ferto-hansag.hu/hu/munkatarsak.html) előzetesen egyeztetett helyen alakítható ki,
figyelemmel arra, hogy a védett terület jellege ne változzon meg.
7.) Gondoskodni kell a horgászati célból igénybe vett területek folyamatos rendben tartásáról, a hulladék összegyűjtéséről és rendszeres elszállításáról.
8.) A horgászhelyek megközelítése érdekében nádirtás nem végezhető.
9.) A horgászhelyek környékén, védett természeti területen faültetés tilos, illetve csak külön
természetvédelmi engedély birtokában történhet.
10.) Az 1.) pontban említett eseten túl, a Horgász Szövetség köteles a tagjai részére a jelen határozatot,
valamint a hivatkozott térképeket hozzáférhetővé tenni, erről külön tájékoztatást adni. Amennyiben erre nem kerül sor, az esetleges engedélytől való eltérés miatt a Horgász Szövetség felelősségét is vizsgálni kell.
11.) A Horgász Szövetség köteles a lehető legszélesebb körűen a horgászok figyelmét felhívni a
természeti értékek (pl. fokozottan védett vidra (Lutra lutra), védett mocsári teknős (Emys orbicularis)),
egyéb védett állatfajok, védett növények megóvására, a védett természeti értékek gyűjtésének tilalmára.
Védett természeti területen a növények, ásványok gyűjtése tilos. A kifogott idegenhonos inváziós
halfajok visszaengedése tilos. A védett halfajok birtokban tartása engedély nélkül természetvédelmi
bírság kiszabását vonja maga után.
12.) Jelen engedély csak a Horgász Szövetséghez tartozó, jelen engedélyezési eljárással érintett
természetvédelmi oltalom alatt álló területeken működő horgász egyesületek által kiadott horgászjegyek, napijegyek birtokosait jogosítja fel a védett természeti területen történő horgászatra, illetve ebből a célból a fokozottan védett területre történő belépésre.
13.) A természeti területen történő horgászat az országos horgászrendben foglaltak maradéktalan
betartásával történhet.
14.) Védett természeti területen közösségi események rendezése külön természetvédelmi
engedélyköteles.
A Kormányhivatal felhívja a figyelmet, hogy jelen határozat előírásainak megsértése, illetve a védett,
fokozottan védett természeti érték, védett, fokozottan védett természeti terület, Natura 2000 jelölő fajok, élőhelyek károsítása, veszélyeztetése természetvédelmi bírság kiszabását és a tevékenység megtiltását vonja maga után.
2
Esetleges varsázási szándék esetére a Kormányhivatal felhívja a figyelmet arra, hogy varsázni csak
halászati hatósági engedéllyel szabad. A varsa méretének megválasztásakor, használatakor
figyelemmel kell lenni arra, hogy a varsába a fokozottan védett vidra ne férjen be, és a védett mocsári teknősök se sérüljenek.
A Rábca folyón található duzzasztó műtárgyak 50 méteres körzetében a horgászat, sőt az ott
tartózkodás is tilos műtárgyvédelmi, baleset-megelőzési okokból. A műtárgyakon az áthaladás
lehetséges. Egyéb vízfolyások esetében a műtárgyak megközelítése, azok környezetének használata az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság iránymutatásai szerint történhet.
III.
A tárgyi természetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása illeték-és díjmentes.
IV.
Jelen határozat a közléssel végleges.
A véglegessé vált döntés ellen – a jogsérelem megjelölésével – közigazgatási per indítható a közlést
követő 30 napon belül, a Győri Törvényszékhez (9021 Győr, Szent István út 6.) címzett, de a
Kormányhivatalhoz (9022 Győr, Czuczor Gergely u. 18–24.) benyújtott keresetlevél útján.
Az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet vagy az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezettként az e-Papír szolgáltatáson (https://epapir.gov.hu/) keresztül nyújthatja be a keresetlevelet.
A jogi képviselő nélkül eljáró – gazdálkodó szervezetnek nem minősülő – felperes a keresetlevelet
jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti papíralapon, vagy a fenti elektronikus
úton.
A fenti formai szabályoknak meg nem felelő beadvány joghatás kiváltására nem alkalmas.
A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya nincs, azonban a döntésben foglalt kötelezés teljesítésére vonatkozóan a bírósághoz címzett azonnali jogvédelem iránti kérelem terjeszthető elő. Tárgyalás
tartását a felperes szintén a keresetlevélben kérheti. Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a
bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.
A közigazgatási per illetéke 30.000,- Ft (azaz harmincezer forint), melyet pervesztesség esetén a
bíróság felhívására utólag kell megfizetni.
Indokolás
A Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Vármegyei Szövetsége (9021 Győr, Bajcsy Zsilinszky út 13., a továbbiakban: Horgász Szövetség) képviseletében Ivancsóné Dr. Horváth Zsuzsanna ügyvezető elnök kérelmet nyújtott be a Kormányhivatalhoz a Szigetközi ágrendszerben, valamint a Duna mentén, továbbá a Hanság-főcsatornán, a Rábán és a Rábcán, természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a horgászati tevékenység végzésének engedélyezése érdekében.
Az Öntési tó, Újszigeti tó, Öregszigeti tó, Erdei ágak, Pókmacskási tó területére a kérelem nem terjed ki.
A gépjárművel közlekedés az erdőgazdasági és vízügyi fenntartású utakon történne.
A kérelem a Szigetközi Tájvédelmi Körzetet érinti, melyet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1987. számú OKTH rendelkezése védetté nyilvánított, a védettség fenntartásáról és
3
a fokozottan védett területek megjelöléséről a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 143/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete rendelkezik.
A Szigetközi Tájvédelmi Körzet részeként védett, illetve fokozottan védett területek egyúttal részei a
Natura 2000 hálózatnak („Szigetköz”- HUFH30004), különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű
természetmegőrzési területek.
A Rábca folyó és a Hanság-főcsatorna egyes szakaszai a Fertő-tó Tájvédelmi Körzet nemzeti parkká
nyilvánításáról szóló 2/1991. (II. 9.) KTM rendelettel létesített, a Fertő-tavi Nemzeti Park bővítéséről és elnevezésének módosításáról szóló 5/1994. (III. 8.) KTM rendelettel, a Fertő–Hanság Nemzeti Park
bővítéséről szóló 1/1999. (I. 18.) KöM rendelettel és a Fertő-Hanság Nemzeti Park bővítéséről szóló
8/2012. (II. 21.) VM rendelettel bővített Fertő-Hanság Nemzeti Park védett vagy fokozottan védett
területei, valamint részei a Natura 2000 hálózatnak („Hanság”-HUFH30005).
A Rába folyó Győr-Moson-Sopron vármegyei szakasza védett természeti területnek nem minősülő
Natura 2000 terület („Rába”- HUFH2011).
A Horgász Szövetség is elkészített egy térképet, amin a horgászati lehetőségek és a természetvédelmi oltalom alatt álló területek is rajta vannak:
https://www.google.com/maps/d/viewer?
mid=1anIyZMXIkvocjpCppPMNwwT9BDerzQtg&ll=47.63783520750674%2C17.254099199999978&z=1
0
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 38. § (1) bekezdés h.) pontja szerint védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a horgászathoz.
A Tvt. 38. § (1) bekezdés j) pontja szerint a védett természeti területen a természetvédelmi hatóság
engedélye szükséges a járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt mezőgazdasági és erdészeti
használatú utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a
feladatukat ellátó – külön jogszabályokban erre feljogosított – személyek járművei kivételével.
A Tvt. 40. § (1) bekezdése szerint fokozottan védett természeti területre történő belépéshez-a jelzett
turistautak és tanösvények kivételével- a természetvédelmi hatóságnak az igazgatóság szakértői
véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges. A Tvt. 40. § (2) bekezdése szerint,
fokozottan védett természeti területen csak természetvédelmi kezelés, a 38. § (1) bekezdése alapján
engedélyezett tevékenység, továbbá – a lehetőséghez képest – a természetvédelmi hatósággal
egyeztetett közvetlen élet- és vagyonvédelmi beavatkozás végezhető.
A horgászhelyek megközelítése és a járművel való közlekedés és parkolás szoros összefüggésben áll
egymással, arra a horgászatra vonatkozó természetvédelmi engedélyben ki kell térni, mint ahogyan ez történt a korábbi években is.
A Horgász Szövetség részére átfogó keretengedély került kiadásra, összhangban a vízitúrázás
szabályaival is először GY/41/00339-4/2021 szám alatt. Az engedély 2021. december 31-ig volt
érvényes. Ezt követően a GY/41/01999-7/2021 számú határozat 2022. december 31-ig került kiadásra.
A 2023. évi kérelem a Rába és Rábca folyókra is kiterjedt, mely a korábbi évekhez képest újdonság volt.
4
A Rába folyó esetében védett természeti területen nem történik horgászat, mert a Rába folyó teljes
érintett szakasza védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 terület. Itt a horgászati
tevékenység végzésével korábban sem volt probléma.
A Rábca folyó esetében a GY/41/00245-2/2023. számú, 2023. december 31-ig érvényes
természetvédelmi engedélyben feltételek, előírások kerültek rögzítésre, melyek a 2022. november 29-én a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége és a Halőri Szolgálat képviselői, valamint a Kormányhivatal képviselője jelenlétében zajlott egyeztetésen kerültek megfogalmazásra.
A 2023. év a Rábca folyó tekintetében egyfajta próbaév volt, ezért a tapasztalatok ismertetése
elengedhetetlen a jövőre nézve, különösen úgy, hogy a természetvédelmi engedélyt a Horgász
Szövetség 2031. december 31-ig kérte megadni.
A kérelemben szereplő többi vízfolyás esetében is indokolt lehet módosítás, kiegészítés stb. Egy év
leforgása alatt is történhet olyan változás (pl. fokozottan védett madár fészkelés), mely a korábbi
feltételek módosítását indokolja.
A fentiekre tekintettel a Kormányhivatal a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi
engedélyezési eljárásba való bevonásáról és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság értesítéséről
döntött.
A nemzeti park igazgatóságok szervezeti és működési szabályzatának kiadásáról szóló 1/2020. (I. 24.)
AM utasítás I. melléklet III. fejezet 4. pontja szerint az igazgatóságok állami feladatként ellátott
alaptevékenységei körében biztosítják a területi természetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó
természetvédelmi hatósági eljárásokban a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához azt az adatot vagy tényt, amely alaptevékenységük körében rendelkezésre áll, valamint részt vesznek a hatósági
határozatokban foglalt természetvédelmi előírások ellenőrzésében.
A 16. pontban foglaltak szerint, például, az igazgatóságok természetmegőrzési tevékenységük körében megkeresés esetén adatot szolgáltatnak, tényt közölnek, természetvédelmi kezelői véleményt adnak, szakértőként közreműködnek a hatósági eljárásokban.
A természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. §-a szerint a területi természetvédelmi hatóság által folytatott természetvédelmi hatósági eljárás, szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata során, ha a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához olyan adat, illetve tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan a területi természetvédelmi hatóság illetékességi területén működő NPI vagy a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság rendelkezik, a területi természetvédelmi hatóság megkeresi az érintett szervet.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 25. § (1)
bekezdés b) pontja szerint, a hatóság – legalább ötnapos határidő tűzésével – más szervet vagy
személyt kereshet meg, ha az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik.
Az Ákr. 25. § (2) bekezdése szerint, a megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha az
nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes.
5
A Tvt. 75/A. §-a szerint, a természetvédelmi hatósági eljárásokban a védett természeti területek
természetvédelmi kezeléséért felelős szerv e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül, ha az eljárás a feladatkörét és a működési területét érinti.
A Kormányhivatal megkeresésére az első engedélyezési eljárás során a Fertő-Hanság Nemzeti Park
Igazgatóság FHNPI-546-2/2021. szám alatt adott szakmai véleményt, mely elsősorban természetvédelmi szempontokat vett figyelembe. Az első engedélyezési eljárás eredményeképpen tett korlátozások az
egy-egy helyszínen előforduló természeti értékek (pl. fokozottan védett vörös gém-Ardea purpurea),
illetve a terület természetessége vagy éppen nyugalmat, zavartalanságot igénylő állapota (pl. Erdei
ágak) miatt kerültek rögzítésre. A természetvédelmi szempontból is jelentős értéket képviselő Öntési
tóra, Pókmacskási tóra, Újszigeti tóra a kérelem eleve nem terjedt ki, illetve alapvető szabály, hogy a
kíméleti területeket is tiszteletben kell tartani. A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles
feltüntetni a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát.
Fontos mérlegelendő szempont az is, hogy ahol eddig többnyire csónakból történt horgászat, ott a part viszonylagos érintetlensége továbbra is megmaradjon. Ezen helyszíneken a partra történő áttérés vélhetően jelentősebb zavarással járna.
Szintén fontos tény, és a 2021. február 4-i egyeztetés során is elhangzott, hogy a motoros csónakok
használata is olyan környezeti terheléssel jár (hanghatásuk, szennyezőanyag kibocsátásuk miatt) mely használatuk korlátozását teheti indokolttá. A 10 LE alatti motorok még a tolerálható kategóriába tartozhatnak.
Esetleges varsázási szándék esetére a Kormányhivatal felhívta a figyelmet arra, hogy varsázni csak
halászati hatósági engedéllyel szabad. A varsa méretének megválasztásakor, használatakor
figyelemmel kell lenni arra, hogy a varsába a fokozottan védett vidra ne férjen be, és a védett mocsári teknősök se sérüljenek.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság FHNPI-2934-3/2021. számú, második véleményében arról
adott tájékoztatást, hogy nem látja indokoltnak a GY/41/00339-4/2021 számú, 2021. december 31-ig
érvényes engedélyben szereplő előírások módosítását. A Hanság-főcsatorna esetében az előírások
szintén megfelelőek. A korábban is megkért engedélyben szereplő területekkel kapcsolatban a 2023.
évben sem merült fel új előírások megtételének igénye. Az új helyszínekkel kapcsolatban pedig, a fent ismertetettek szerint egyeztetés zajlott.
A 2024. január 1-től kért engedély kapcsán a Kormányhivatal megkeresésére a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság FHNPI-2424-2/2023 szám alatt úgy nyilatkozott, hogy eddigi tapasztalatai alapján a természetvédelmi engedélyek előírásai megfelelőek, eddig nagyobb problémát nem tapasztaltak, azonban az engedély 2031. december 31-ig történő kiadása természetvédelmi szempontból nem támogatható.
Előfordulhatnak olyan változások – akár az időjárási körülmények hatására – egy-egy terület
természetbeni állapotában, mely az adott terület teljes zavartalanságának biztosítását kívánja meg.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2026. december 31-ig érvényes engedély kiadását tudja
támogatni.
A Kormányhivatal a fentiekkel egyet ért, ezért a jelen engedély időbeli hatályát a fentiek figyelembe
vételével állapította meg, rögzítve, hogy amennyiben a jelen engedély érvényességi idején belül bármely terület esetében olyan változás következik be, olyan új tény, körülmény merül fel, mely miatt a horgászati és a horgászattal együtt járó tevékenység korlátozása, felfüggesztése, megtiltása válna indokolttá, úgy
6
arról a Kormányhivatal értesíti a Horgász Szövetséget, melyről a Horgász Szövetség köteles értesíteni a tagjait. A továbbiakban a horgászat és a közlekedés az értesítésnek megfelelően történhet majd.
A Horgász Szövetség továbbra is vállalta, hogy az érvényes természetvédelmi engedélyt honlapján
letölthető formátumban közzéteszi. Erre az érintettek figyelmét fel is kell hívni. Ennek elmulasztása
esetén az adott jogsértés kapcsán a Horgász Szövetség felelősségét is vizsgálni kell (mulasztás).
A Tvt. 44. § (3) bekezdése szerint, védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése
vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység végzésétől eltiltani.
A Tvt. 78. §-a alapján a természetvédelmi hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a
védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket.
A fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének
részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet 2. § c) pontja szerint, a természetvédelmi
hatóság a fokozottan védett faj élőhelyén és élőhelye körül korlátozást rendelhet el, ha a használati mód, gazdálkodási tevékenység a fokozottan védett faj egyedének vagy állományának zavarásával,
veszélyeztetésével, károsításával, elpusztulásával járna, és a kezelési tervben, illetve a
természetvédelmi hatósági határozatban meghatározott használati, gazdálkodási feltételekben a faj
szempontjából kedvezőtlen változások következtek be.
A Tvt. 80. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával a védett
természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület
állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz; a védett természeti területet jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, abban a védelem céljával össze nem egyeztethető
tevékenységet folytat; a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, ill. élettevékenységét jelentős
mértékben zavarja; természetvédelmi hatósági engedélyköteles tevékenységet, vagy – a
természetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködési kötelezettségéhez, vagy természetvédelmi
szakkérdés vizsgálati kötelezettséghez kötött – más hatósági engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedély természetvédelmi előírásaitól eltérően, továbbá a természet védelmét szolgáló jogszabályi előírást érintő bejelentést, ellenőrzött bejelentést anélkül vagy a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílását megelőzően végez természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
A Tvt. 80. §-ában foglaltak szerint, a természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
A Kormányhivatal az engedélyt – a természeti környezet folyamatos és előre nem kiszámítható
természetes vagy éppen mesterséges változásai, a vízi turizmus és a horgászat egyre növekvő
fellendülése miatt – 2026. december 31-ig adta meg, figyelemmel a Tvt. 75. §-ában foglaltakra.
A Kormányhivatal figyelemmel volt arra is, hogy a Rábca folyó esetében a 2023. év próbaév volt, egy év elteltével komolyabb tapasztalatok még nem vonhatók le. Az új szabályozást a horgászoknak is meg kell tanulni. A 2023. év inkább a türelmi időszak volt ebből a szempontból.
7
A Kormányhivatal e helyütt is felhívja a figyelmet az alábbiakra:
Általában a horgászati tevékenységgel kapcsolatban problémaként jelentkezik a gépjárműhasználat
kérdése. Egy új út létesítése által megváltozik a terület jellege, használata, mely a Tvt. 38. § (1)
bekezdés c) pontja alapján szintén természetvédelmi engedélyköteles.
A közösségi események (pl. horgász versenyek) kapcsán a Kormányhivatal felhívja a figyelmet arra,
hogy a Tvt. 38. § (1) bekezdés i) pontja szerint, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.
A Tvt. 38. § (1) bekezdés e) és f) pontjai szerint, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez; nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint – a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével – erdőterületen tűz gyújtásához.
A Kormányhivatal felhívja a figyelmet arra is, hogy a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a természetvédelmi őrszolgálat tagja a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet –
beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet – (a továbbiakban:
természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet károsító
jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.
A már fent hivatkozott jogszabályhelyeken túl a Kormányhivatal, főképpen az eddigi tapasztalatai
alapján, felhívja a figyelmet az alábbi jogszabályhelyekre is:
A Tvt. 5. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint minden természetes és jogi személy, valamint más
szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható
mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk
enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A
természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a
működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége
fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.
A Tvt. 42. § (1) bekezdése szerint tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély
nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.
A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása,
elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-,
költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
A Tvt. 31. §-a szerint, tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.
8
A Tvt. 77/A. § (1) bekezdése szerint, aki az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben,
illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírásokat megszegi, –
saját költségére – kötelezhető az idegenhonos inváziós faj betelepítésének vagy behurcolásának
megakadályozására, visszaszorítására, elszigetelésére, kiirtására, fogságban tartott állományának teljes és végleges felszámolására, árukészletének megsemmisítésére, illetve a sérült ökológiai rendszerek helyreállítására.
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 62/C § (2)
bekezdés g) pontja szerint a horgászszövetség feladata a vízterületek halállományának,
életközösségének fenntartása és védelme, az élőhelynek megfelelő állományi sokszínűség fenntartása és kialakítása érdekében az őshonos halállományt veszélyeztető, idegenhonos invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása.
A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM
rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 15. §-a szerint, ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott
rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve – módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés, kutatás és mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására irányuló halászat eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, horgászni csak állami horgászjegy és fogási napló birtokában, őshonos halfajokra csak azok egyedeinek megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. Ezeken a halgazdálkodási vízterületeken az idegenhonos halfajok kifoghatók, és a fogási naplóba bejegyzendők.
A VM rendelet 28. § (2) bekezdése szerint, a halgazdálkodási vízterületeken fogható és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, nem fogható őshonos halfajok felsorolását, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok jegyzékét a 8. melléklet tartalmazza.
A VM rendelet 28. § (17) bekezdése szerint, az őshonos halállomány védelme érdekében máshonnan
származó idegenhonos halakat a vízbe engedni, valamint az inváziós idegenhonos halakat – a (15)
bekezdés szerinti kívülről akadást és a 30. § (3) bekezdése szerinti esetet kivéve, a környezetvédelmi és állatvédelmi jogszabályok figyelembevételével – visszaengedni tilos. Idegenhonos élő csalihallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen lehet, ahol az idegenhonos hal kifogásra került.
A VM rendelet 35. § (5b) bekezdése szerint, a 30/A. § szerint bejelentett horgászversenyen az
idegenhonos inváziós halfajok a rendező horgászszervezet által elszállításra kerülnek, akkor e fogásra a fogási napló vezetésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az elszállított inváziós halfajok
mennyiségi adatairól a rendező horgászszervezet jelentést küld a horgászszövetség részére, amely a
fogási naplókban rögzített halfogási adatokat kiegészíti a jelentésben szereplő adatokkal.
Az özönfajok visszaszorítása minden területen, legyen az vizes élőhely, vagy erdő, alapvető
követelmény és egyúttal Európai Uniós kötelezettség is.
9 - 2014. október 22-én megjelent, és 2015. január 1-jén hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (a továbbiakban: EU rendelet) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről.
Az EU rendelet megköveteli a tagállamoktól, hogy az idegenhonos inváziós fajok szándékos betelepítése és nem szándékos behurcolása, valamint a terjedése által a biológiai sokféleségre gyakorolt káros hatás megelőzése, minimálisra csökkentése, illetve mérséklése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket.
A Tvt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a védett
állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához.
VM rendelet 28. § (1) bekezdése szerint, a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a
fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló miniszteri rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. E fajokra és a velük végzett tevékenységekre a természet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
Az állami horgászvizsga követelményrendszeréhez tartozik a védett és fokozottan védett halfajok
ismerete, a fogható és a nem fogható őshonos halfajok, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok ismerete.
Amennyiben egész éven keresztül nem kifogható, védett, vagy fokozottan védett halfaj kerülne horogra (vagy csalihalfogó hálóba), akkor azt igen nagy körültekintéssel kell a horogról levenni, vagy mélyre nyelés esetén a zsinórt a hal szája előtt elvágva a fogott halat haladéktalanul, gondosan kell a vízbe visszahelyezni.
A Tvt. 76/A. (3) bekezdése szerint, a természetvédelmi hatóság az e törvény szerinti hatósági eljárások tekintetében elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet a honlapján közzétesz.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII.
törvény 9. § (4) bekezdése alapján a tárgyi engedély kiadására irányuló kérelmet a Kormányhivatal az
elektronikus űrlap felület hibája miatt 2023. október 14-én az epapir.gov.hu felületen keresztül befogadta.
Az Ákr. 37. § (1)-(2) bekezdése szerint, a kérelem az illetékes hatóságnál vagy – ha azt törvény vagy
kormányrendelet nem zárja ki – a kormányablaknál terjeszthető elő. Az eljárás a kérelemnek az eljáró
hatósághoz történő megérkezésének időpontjában indul.
A tárgyi engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 90 nap a Tvt. 76. § (1) bekezdése alapján. Az
ügyintézési határidőbe nem számítanak bele az Ákr. 50. § (5) bekezdése által meghatározott
időtartamok. A határidőbe nem számít bele az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény 3. § (2)
bekezdése, továbbá a 2023. évi téli igazgatási szünet elrendeléséről szóló 407/2023. (VIII. 30.) Korm.
rendelet 1. § (1) bekezdése alapján az igazgatási szünet időtartama.
Az Ákr. 41. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján sommás eljárásnak van helye, ha a hiánytalanul
előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és nincs ellenérdekű ügyfél. A jelen esetben a Kormányhivatal döntését a fenti okoknál fogva teljes eljárásban, a rendelkezésre álló 90 napon belül hozta meg.
10
A Kormányhivatal az eljárás megindulásáról külön értesítette az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot GY/41/02277-4/2023 szám alatt. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nyilatkozatot, észrevételt az engedélyezési eljárás ideje alatt nem tett.
A határozati forma az Ákr. 80. § (1) bekezdésén alapul.
A döntés meghozatala során a Kormányhivatal figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel
olyan eljárási költség, amely az Ákr. 124. §-a szerinti eljárási költségnek minősülne és amelynek
viseléséről az Ákr. 129. § (1) bekezdése alapján rendelkezni kellene. (A tárgyi eljárás lefolytatása illetékés díjmentes.)
A jogorvoslat útját az Ákr. 114. § (1) bekezdése biztosítja, melyről a Kormányhivatal az Ákr. 81. § (1)
bekezdése alapján adott tájékoztatást.
A jogorvoslati jogról szóló tájékoztatás különösen az Ákr. 114.§ (1) bekezdésén, valamint a
közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. §-án és 50. §-án és - § (2) bekezdésén alapul, a keresetlevél benyújtásának módjáról a Kp. 29. § (1) bekezdése alapján a
polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 608. § (1) bekezdése és az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1)
bekezdése rendelkezik.
A közigazgatási jogvita elbírálása iránti közigazgatási per és egyéb közigazgatási bírósági eljárás illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg a Kormányhivatal. Az illetékfeljegyzési jog az Itv. 59. §-ának megfelelően az Itv. - §-án alapul.
A Kormányhivatal hatásköre a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a természetvédelmi hatósági és
igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1)
bekezdés c) pontján és (2) bekezdésén, illetékessége a 2. § (1) bekezdésén alapul.
Győr, elektronikus időbélyegző szerint
Széles Sándor főispán nevében és megbízásából,
Pandur László
osztályvezető
Sporthorgász Egyesületek
Győr-Moson-Sopron
megyei Szövetsége
